Tartalomjegyzék
A vándorlás az állatvilág egyik csodája. A migráció az egyik régióból vagy területről a másikba történő szezonális mozgás. Sokféle állatfaj vonul, de a vonulás leginkább a madarakhoz kötődik. A madárfajok minden fajtája és mérete vonul, egyesek több ezer mérföldet tesznek meg, sőt kontinenseket is átívelnek. De mikor vonulnak a madarak minden évben?
A vonulásnak két fő időszaka van: az őszi és a tavaszi. Ha Észak-Amerikában élsz, talán láttál már néhányat ezekből a tömeges vonulásokból. Sokan felismerik (látvány és hang alapján!) az évszaktól függően északra vagy délre repülő ludak V alakzatát.
Valóban csoda, honnan tudják a madarak, hogy mikor kell megkezdeni a vándorlást. Ebben a cikkben néhány olyan jelzést fogunk ismertetni, amelyekből a madarak tudják, hogy itt az ideje a vándorlásnak, és hogy mikor szoktak ezek a vándorlások megtörténni.
Mikor vonulnak a madarak?
Mint már említettük, az év két fő időszakában vonulnak a madarak: ősszel és tavasszal. A madarak jellemzően ősszel dél felé veszik az irányt a tél miatt, a melegebb tavaszi hónapokban pedig észak felé. A madárfajoktól függően egyes madarak éjszaka, mások nappal repülnek, és vannak olyanok is, amelyek nappal és éjszaka is repülnek!
Ősz
Amikor a hőmérséklet kezd lehűlni, sok madárfaj felkészül a hosszú utazásra, hogy lemenjen oda, ahol melegebb van, és délre utazzon. Télen nagyon nehéz lehet a madaraknak élelmet találni és melegen tartani magukat, ezért a madarak még a tél beállta előtt megteszik ezt az utat. Nem minden madár vándorol azonban, Észak-Amerika északi részén több olyan faj is van, amely jól alkalmazkodott a hűvösebb időjáráshoz.Ezeknek a madaraknak télen bolyhos pehelytolluk lehet, hogy melegen tartsák magukat.
Nehéz pontosan meghatározni, hogy mikor kezdődik a téli vonulás délre, mert az ősz sokkal korábban kezdődik az északi, hűvösebb éghajlatú területeken. Az olyan helyeken, mint Alaszka vagy Kanada, a madarak már július végén, augusztus elején megkezdhetik az őszi vonulást. A Kanadától és Alaszkától délre fekvő államokban a vonulás augusztus és legkésőbb október között kezdődhet.
A hőmérséklet csökkenése, a nappali órák változása és az a tény, hogy kevesebb táplálék áll rendelkezésre, jelzi a madaraknak, hogy megkezdik a vonulást. A vonulás ösztöne részben a vándormadarak genetikai állományában is benne van.
Tavaszi
A tavaszi melegebb időjárás beköszöntével sok madár indul hosszú útra északra, ahol a nyári hónapokban enyhe és kellemes hőmérséklet uralkodik. Az ősszel délre utazó madarak részben azért teszik ezt, hogy elmeneküljenek a hidegebb időjárás elől, és olyan területre jussanak, ahol bőséges táplálék áll rendelkezésükre, így amint ismét felmelegszik a levegő, képesek visszatérni.
Lásd még: 13 tény a gyöngyházlepkékről (Fotók)Ahogyan vannak olyan madárfajok, amelyek egész évben az északi éghajlaton élnek, úgy vannak olyan fajok is, amelyek a déli, melegebb éghajlaton élnek, és nem vándorolnak tavasszal.
A déli éghajlaton, ahol a hőmérséklet melegebb, a madarak jellemzően korábban indulnak vissza északra, mint azok, amelyek középső vagy enyhébb éghajlatra utaztak. Ezek az északi utazások már március elejétől májusig megkezdődhetnek.
Az olyan környezeti jelzések, mint a hőmérséklet emelkedése és a nappali órák meghosszabbodása, jelzik a madaraknak, hogy itt az ideje északra utazni.
Miért vándorolnak a madarak?
Az állatvilágban a legtöbb viselkedés olyan motivációkkal magyarázható, mint az élelem és az ösztönös késztetés a gének továbbadására a szaporodás révén. A madarak vonulása sem különbözik ettől, és nagymértékben függ ettől a két alapvető motivációtól.
Lásd még: 13 mocsári madarak (Tények és fényképek)Élelmiszer
A jellemzően a hűvösebb északi éghajlaton élő madarak számára a téli hónapokban nagyon szűkössé válhat a táplálék. A nektárt vagy rovarokat fogyasztó madarak jellemzően nem találják meg a szükséges táplálékot, ha beköszönt a tél, és délre kell utazniuk, ahol bőségesen vannak rovarok, amelyekből táplálkozhatnak, és növények, amelyekből nektárt ihatnak.
Aztán, amikor a hőmérséklet emelkedni kezd, a rovarpopulációk északon fellendülnek, éppen időben ahhoz, hogy a vándormadarak visszatérjenek, hogy lakmározzanak. A nyári melegebb hőmérséklet azt is jelenti, hogy a növények virágozni kezdenek, ami fontos a nektártól táplálékforrásként függő madarak számára.
Tenyésztés
A gének továbbadása a szaporodáson és a szaporodáson keresztül az állatvilágban ösztönös. A szaporodáshoz erőforrásokra van szükség - mint például az energiaellátáshoz szükséges táplálék és optimális fészkelőhelyek. A madarak leggyakrabban tavasszal vonulnak északra, hogy szaporodjanak. Tavasszal a dolgok melegedni kezdenek, és a táplálékforrások bőségesebbek. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a madarak egészségesek és fittek legyenek.elég a szaporodáshoz.
Ez azt is jelenti, hogy bőséges táplálék áll majd rendelkezésre a fiókák etetésére, amint a madárfiókák kikelnek a fészekből. Az északi régiókban a nyári időszakban hosszabb a nappali fény, így a szülőknek több idejük marad a táplálékkeresésre és a fiókák etetésére.
Mennyi ideig tart a madárvonulás?
Az, hogy a madarak mennyi idő alatt jutnak el a pontból a pontba a vonulás során, fajonként változó. Egyes fajok hosszabb és gyorsabb repülésre képesek, így a szükséges idő rövidebb lesz. Emellett egyes madaraknak nem kell olyan messzire utazniuk, ami csökkenti a vonulási időt.
Íme néhány példa néhány vándormadárról, amelyeket talán felismerhet:
- Hóbagoly : A legtöbb bagoly nem vándorol, de a hóbaglyok szezonális vándorlást tesznek, amikor Kanada északi részéről délre repülnek, hogy a telet az Egyesült Államok északi részén töltsék. A hóbaglyok vándorlásáról nem sokat tudunk, de a tudósok szerint a hóbaglyok akár több mint 900 mérföldet is megtehetnek (egy irányba), bár a vándorlási sebesség nem ismert.
- Canada Goose : A kanadai ludak egyetlen nap alatt hihetetlen távolságokat képesek megtenni - akár 1500 mérföldet is, ha a körülmények megfelelőek. A kanadai ludak vonulása 2000-3000 mérföld (egyirányú), és csak néhány napig tarthat.
- Amerikai vörösbegy : Az amerikai vörösbegyek "lassú vándorlóknak" számítanak, és általában 12 hét alatt tesznek meg egy 3000 mérföldes utat (egy irányba).
- Sólyom: Nem minden vándorsólyom vonul, de azok, amelyek vonulnak, hihetetlen távolságokat képesek megtenni. A vándorsólymok 9-10 hét alatt akár 8000 mérföldet is megtehetnek (egy irányba). Íme néhány további érdekes tény a vándorsólymokról.
- Rubintorka kolibri: Ahhoz képest, hogy milyen aprócska, a rubintorokú kolibrik hatalmas távolságokat képesek megtenni. 1-4 hét alatt több mint 1200 mérföldet is megtehetnek (egy irányba).
- Kolibri tények, mítoszok, GYIK
Madárvonulás GYIK?
Megállnak-e a madarak vándorlás közben szünetet tartani?
Igen, a vonulás során a madarak megállnak a "megállóhelyeken", ahol megpihenhetnek, ehetnek és felkészülhetnek az út következő szakaszára.
Hogyan vándorolnak a madarak anélkül, hogy eltévednének?
A madarak, sok más állatfajhoz hasonlóan, különleges érzékszervi képességekkel rendelkeznek, amelyek segítik a tájékozódást. A madarak a mágneses mezők segítségével tájékozódnak, követik a nap állását, vagy akár a csillagok segítségével is megtalálják az utat a vándorlás során.
A madarak szoktak eltévedni?
Megfelelő körülmények között a madarak gond nélkül eljutnak a célállomásukra. Ha azonban a madarak rossz időjárásba vagy viharba kerülnek, akkor letérhetnek a pályáról, ami általában nem végződik jól számukra.
Hogyan találnak vissza a madarak ugyanarra a helyre?
Amint a madarak elkezdenek közeledni az otthonukhoz, vizuális jelzések és ismerős illatok segítségével megbizonyosodnak arról, hogy jó úton járnak-e. Az állatok az emberektől jelentősen eltérően használják érzékszerveiket, és szinte térképet készítenek velük a fejükben.
A kolibrik minden évben ugyanarra a helyre térnek vissza?
Igen, a kolibrik évről évre visszatérnek az emberek udvarán lévő kolibri etetőkhöz.
Miért nem vándorolnak egyes madarak?
Egyes madarak nem feltétlenül vonulnak el, mert nem muszáj. A hűvösebb éghajlaton élő madarak egy része úgy alkalmazkodott ahhoz, hogy átvészelje a telet, hogy azt eszik, ami a rendelkezésükre áll, például a fák kérge alatt élő rovarokat. Emellett fehérjében gazdag magvakkal hizlalják fel magukat. Ezért télen mindenképpen etessük az etetőn lévő madarakat bőségesen táppal!
Vándorolnak a kismadarak?
Igen, mindenféle méretű madár vonul, még a kolibrik is, amelyek a világ legkisebb madarai közé tartoznak!
Vannak olyan madarak, amelyek télire északra repülnek?
A déli féltekén élő madarak azonban, ahol az évszakok lényegében felcserélődnek, északra repülhetnek, hogy a téli hónapokra melegebb hőmérsékletre jussanak,
Csak a repülő madarak vándorolnak?
Nem, a repülés nem feltétele a vándorlásnak, a madarak, például az emuk és a pingvinek gyalog vagy úszva vándorolnak.
Következtetés
Kétségtelen, hogy a madarak hihetetlen dolgokra képesek, amelyek látszólag minden logikának ellentmondanak. Például, ha csak ránézünk egy kolibrire, soha nem gondolnánk, hogy rövid idő alatt több száz mérföldet képesek megtenni! A vándorlás számos madárfaj túlélése szempontjából kulcsfontosságú, és még mindig rengeteg tanulnivaló van.
